„Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett….”

Kol 4; 2-6

Szépség, kedvesség, bájosság, jóság, jóakarat, a kedves gör. kifejezés magyar értelmei. A hit dolgában, amikor nem hívőkkel, érdeklődőkkel, kekeckedőkkel beszélgetünk, akkor ezek jellemezzék szavainkat. A sóval fűszerezett, pedig a kész életre utal, vagyis emészthető legyen a hallgató, vitapartner számára. Az adott helyzetnek, embernek, kérdésnek és a “témának” vagyis hitünknek legyen megfelelő, alkalmas annak kifejtésére és befogadására. Ez azt is jelenti, hogy a magunk számára már “késszé” formált mondani valónk van, kellene legyen. Miről és kinek tudnánk ma bizonyságot tenni ily módon?

Téma szerint