MK 8; 22-26
Jézus a beteg gyógyításában felhasználja korának orvosi eljárásmódját (a nyál lélekhordozó, így gyógyító és fertőtlenítő ereje van), de a gyógyulás lefolyásából az is kitűnik, hogy még Neki is meg kell neki küzdenie a betegséget okozó erőkkel: az eredmény nem mutatkozik azonnal teljes mértékben, de Jézus nem csügged el a küzdelemben, hanem a felgyógyulás után (a betegnek lehettek korábban látási élményei) folytatja munkáját mindaddig, amíg a teljes gyógyulás be nem következik. Nem csupán, az ott és akkor jellemző szemfertőzés biológiai következményeit számolja fel, hanem a teljes tisztánlátásra juttatja el az embert. A másikat úgy látni, ahogy Jézus láthatja nem, mint járkáló fát, hanem, mint istengyermeket.
Téma szerint
