Hajnali három óra lehetett, az éjszakai 4.-ik őrváltás idején; a római gyakorlat szerint ugyanis 21, 24, 3 és 6 órakor váltották az őröket. Vajon mikor kényszerítette hajóba, az egész napi szolgálattól már amúgy is elfáradt tanítványokat Jézus, akik között hivatásos halászok, a vizeket, hajózást, széljárást stb. jól ismerők is voltak? Mivel Palesztínában korán száll le az est, (egy napot, 6-18-óráig számítottak) és az 5 ezer férfit, ezen felül a nőket és gyerekeket, a kenyérszaporítás után, időben el kellett bocsátani, legkésőbb 21 órára gondolhatunk. Ez azt jelenti, hogy mintegy hat órája lehettek vízen, mikor Jézus megjelent hajójuk mellett. Erre az időre a Mesternek volt szüksége, az Atyával való együttlétre, feltöltődésre. S a tanítványonak? Az akkori halászbárkák vitorlázata, ellenszélben akadály volt, evezni Kellett, szembe-szélben és hullámokban. Időnként szükségünk van a kinlódásra, sikertelen vagy csak csekély eredménnyel járó, hitbeli tevékenységre, hogy átéljük; a segítség “onnan felülről jön.”
