Jn 14; 1-7
Egy értetlenkedő tanítvány, aki számára, még a Mindenható, a Fenséges, az Úr, a menny és a Föld teremtője, nem azonos a Mesterrel, a názáreti vándortanítóval, a csodatévő és hatalommal tanító Jézussal. Az addigi vallástörténetben; a perzsa (Mithrász) vagy a görög, római istenpantheonban vannak emberi alakban előforduló istenségek, de mindez a hívő zsidó számára a legsúlyosabb istenkáromlással ér fel. Jézus válasza: “Aki engem lát, látta az Atyát”. “Istenkoncentráció” jelenik, valósul meg Jézusban; ami a “zsidók számára botránkozás a görögök számára bolondság”….”a megfeszített Krisztus” (I Kor 1; 23). Ezen a “szűk keresztmetszeten”, a kereszten és a feltámadáson keresztül juthat Fülöp s juthatunk mi magunk az Atya és Jézus együtt látására, a hit ajándékára.
