Lk 10; 38-42
Ott és akkor, a gondoskodás helyett, az odahallgatás volt a fontos. Itt és most mi a fontos? A tevékenység, a tenni akarás, mely bizonyítja, hogy fontosak, nélkülözhetetlenek vagyunk, vagyis létünk értelmét a cselekvés adja? Vagy, hogy jelen vagyunk, Vele vagyunk, Rá hallgatunk? Ha Őt hallgatjuk, Rá figyelünk, akkor az élet beszéde érint/het meg. Ha tevékenykedünk, akkor mi vagyunk nélkülözhetetlenek. Mi a fontosabb?
Téma szerint
