“A ti szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsolatot.” (Mózes) /mondja Jézus/

Mk 10; 1-16

A farizeusok úgy gondolják, hogy Jézus csak veszíthet a vitában: ha “liberális” álláspontot fogadja el, akkor erkölcsi komolyságát járatja le; ha a szigorú felfogásához csatlakozik, akkor az teszi népszerűtlenné. Ő szemükre veti, hogy nem törődnek az Ószövetségben kijelentett és az ember bűnétől még érintetlen, tiszta teremtésbeli renddel. Amikor pedig a farizeusok azzal próbálnak érvelni, mintha Mózes elrendelte volna Izráelben a válást, akkor rámutat arra, hogy a teremtés rendjéről szóló isteni kijelentés az Ószövetség alapvető rétege, míg a mózesi rendelkezés az ember bűne miatt létrejött másodlagos helyzetben keres megoldást. Nem parancs, csak engedmény. Visszük magunkban, lelkünkben, zsigereinkben, lenyomatként magunkkal az összes eddigi kapcsolatunkat, a következőbe. A legmeghatározóbb átértékelheti, felülírhatja, az istenkapcsolat, de nem törli ki/el ezeket.

Téma szerint