ApCsel 1; 15-26

“…a sors Mátyásra esett…”

A “kiesett” Júdás helyére, az izráeli 12 törzset megjelenítő, apostoli számot kiegészítendő, választanak egy tanítványt, a többiek. A választásnak három kritériuma van; Jézus megkeresztelkedésétől mennybemeneteléig szemtanú legyen, különösen is feltámadásának (emberi szempont), isteni megerősítés (imádság a kiválasztottért) és a sorsvetés. Mely különböző alakú és színű kis köveket vagy pálcikákat egy edényben, vagy egy felsőruha redőjében összeráztak, majd kivetettek. A papi szolgálat beosztását és a kapuőröket szintén sorsolás útján jelölték ki. Az ÚSZ korában is még sorsvetéssel jelölték ki a papok közül a szolgálattevőket. Így került sor Zakariásra, hogy a templomban bemutassa a füstölőáldozatot (Lk 1,9). Sorsvetéssel választották ki az embereket azokba a pozíciókba, amely a nép vezetése szempontjából jelentős volt. Egyházi közösségeinkben, munkatársnak, milyen módon, szempontok alapján választunk tisztségviselőket?

Téma szerint