„A béres azért fut el, mert csak béres….”

Jn 10; 11-15

A bér-esnek, a pénzért, jutalomért, juttatásért dolgozónak gondja elsősorban önmagára van, a saját életét védi, az akkor még elterjedt sivatagi oroszlán támadásával szemben. Ő elfut, nem száll szembe, nem kockáztatja az életét, a rábizottokért. Másképp nem azonosítja magát, az életveszéllyel fenyegetett nyájjal, az embervilággal. A szuperhívők nem hogy nem azonosítják magukat, az ugyanúgy Ábrahám fiai zsidósággal, akik valamilyen okból nem tudnak minden törvénynek, előírásnak megfelelni, hanem megvetik, lenézik, elutasítják, kitaszítják őket, ahogy a vakon születettet, gyógyulása után IS. Az isteni szeretet, nem a méltóságot, az emberileg elismert, Isten felé gyakorolt kegyességet, ismeri el, hanem azt támogatja, gyógyítja, aki a maga rászorultságát el-és beismeri. Ma miben, hogyan engedjük megnyilvánulni az istenre-szorultságunkat?

Téma szerint