“…a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.”

Mk 4; 35-41

A “halálosan” kimerült Jézus, aki abszurd módon alszik, miközben a csónakot, hajót az elmerülés fenyegeti és a tanítványok, akik várnak egy darabig, de aztán a vészhelyzetre tekintettel felébresztik a Mestert. Viharral, tengeren, főleg az óceánon, de még a Balatonon sem lehet, szabad játszani; a szél, a hullámok, olyan erőt képviselnek, mellyel szemben az ember s az általa épített csónakok, hajók is csak szánalmas játékszerek. S következik a kikerülhetetlen hasonlat, életünk bárkájával, melyet az események olykor, néha, gyakran fenyegetnek elsüllyesztéssel, de van egy barátunk, aki az elemeknek is Ura; ha az életünké is az.

Téma szerint