ApCsel 15; 12-21
Ha Isten népe vagyunk, akkor az, az Ő nevéért, dícséretére, dicsőségére van. Nem öncél, nem hatalomgyakorlásra, hiúságra, dicsekvésre vagy felsőbbrendűségre, hanem szolgálatra van. Mi teszünk másokért, segítjük-e őket a hitrejutásban, az abban való megerősödésben? Kerülve az erőszakosságot, megragadva az alkalmakat, nem várva elismerést, dícséretet, viszonzást. Ahogy mi kapjuk az isteni szeretet-erőt, úgy adhatjuk tovább. Figyelem, megértés, türelem, odaszánt idő, energia s ha kell anyagiak által.
Téma szerint
