“ A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.”

ApCsel 11;19-30

Illyés Gyula: A Reformáció genfi emlékműve előtt c. versének két részlete:

„Egy betű, egy már tréfának sem új, buta betű s az is csak magyarul: mért több a keresztyén, mint a keresztény?”

„Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.” Vallja a rk. költő s ahogy Antióchiában, úgy mi itt, Krisztushoz tartozók vagyunk, nevünk nem a keresztből, hanem a görög Hrésztosz-ból ered (PX). Ez azonban meglátszott ott és akkor, cselekedetekben, közösség gyakorlásban, szeretetszolgálatban, imádságban, adakozásban. Rajtunk mi látszik, mit teszünk, mit ajánlunk fel (ahogy rk. testvéreink mondják) ma, Isten dicsőségére, a másik, a gyülekezeti közösség javára?             

Téma szerint