“…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.”

II Kor 3; 4-18

Mózes arcán ott ragyogott az ószövetségi törvény szolgálatának dicsősége, amit a hétköznapi emberek nem bírtak elviselni, pedig az a törvény a halálról szólt. Krisztusban azonban megszabadíttattunk, a maradandóra, az örök életre s ez akkor még nagyobb dicsőség és ragyogás. A szabadság nem, az 1789-ben, világba kiáltott szabadosság, hanem az Isten tiszteletére, Jézus követésre, a felebarát iránti szeretetre, a Lélek vezetésére való megszabadítottság. A “vak dió lét” (Babits) feltörése, kinyitása a mennyei fényre, létre; erre van szükségünk.

Téma szerint