“…az erszény nála (Judás, Iskariotes) állott és amit abba raktak, elemelte.”

Jn 12; 1-8

Amikor a jó szándékú adomány nem a címzettnél köt ki, hanem a közvetítőnél, részben vagy egészben. Hányszor éltek vissza már, az elmúlt évszázadokban, évtizedekben, esztendőkben az emberi segítőkézséggel, jó indulattal, együttérzéssel, lelketlen, nyerészkedő, pénzéhes, könnyű bevételre szert tévő, emberek, szervezetek? Júdás még szemrehányást is tesz, Jézusnak; Mária “adományát” pénzzé lehetett volna tenni, szegények céljára, melyből ő maga is részesedhetett volna. Tudott erről Jézus? Ilyenkor azt mondják: ha nem tud róla az a baj, ha tud róla, de nem tesz ellene, akkor az. A cél; a jelenlét, működés, tanítás, együttlét célja felette van az óvodás-iskolás igazságtevésnek; Jézus úgy érti, értelmezi Mária gesztusát, mint jövendő temetésére való tisztességtevést; ami ott és akkor elmarad. A hétköznapi dolgokat, eseményeket, kapcsolatokat egy magasabb, isteni, számunkra az üdvösség szempontjából érteni, értelmezni.

Téma szerint