Ef 2; 1-10 “…akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett…”

Munka, tett, cselekedet, mely nem előfeltétele, hanem következménye Krisztusban lételünknek. Kézzelfogható realitás, ami az egyetemes egyház, az egyházi közösségek, a felebarát, a család iránt nyílvánul meg. A történetbeli lelkész esténként maga elé állította gyermekeit és megkérdezte tőlük: “ma milyen jót cselekedtél?” Lehet túlzottan direktnek tartani az ilyen viszonyulást, de mindenképp hatásos. Kérdezzük meg majd ma este magunktól, gyermekeinktől, unokáinktól? A jó cselekedet görög kifejezés gyöke ,a “szent “szóból származik. Vagyis valami olyasmiről van szó ami, a mennyei Atyára, az Ő Jézusban a Lélek által nekünk adott lehetősége, isteni önmeghaladás.

Téma szerint