ApCsel 23; 12-22
“…element (Pál unokaöccse) és a várba bejutva elmondta ezt…”
Jelentés, feljelentés, besúgás, árulkodás, embermentés, leleplezés, felderítés…sokféleképp érthetjük, értelmezhetjük az unokaöcs cselekedetét. Egy biztos; az üdvtörténet, a rokoni kapcsolat és a hétköznapi emberség szempontjából helyesen cselekedett. (Bár a bibliai történetekkel kapcsolatban nem a hűvös távolságtartás, ítéletalkotás, erkölcsi mérce felállítása az üdvös, hanem, hogy hol, hogyan, miképp érint minket, találkozik hétköznapjainkkal?) Mit teszünk, ha vki másra vonatkoztatott igazságtalanság, támadás, cselvetés, gonosz terv szem-és fültanúivá válunk, adott esetben akaratunkon kívül? Megpróbáljuk-e megakadályozni, hátráltatni, a veszteséget, fájdalmat csökkenteni, akár saját magunk veszélyeztetése árán is? (Egyszer, írásban kiálltam valaki mellett, aki sok bosszúságot okozott nekem s ennek következménye munka-és szolgálati lakhely vesztés lett, majd 7 szűk esztendő….mégis, így kellett tennem.)
