Jn 4; 16-26
János evangéliumára jellemző a jézusi „Én vagyok…” kijelentések sokasága. Nyilvánvalóan és egyértelműen beszél arról, hogy Ő kicsoda; a Krisztus, aki kijelent mindent. Ebben a beszélgetésben elhangzik, hogy „lélekben és igazságban” szükséges imádni a mennyei Atyát, mert Ő Lélek. Másképp Jézussal egy olyan istentisztelet jött el a mindenkori ember számára, mely már nincs az ószövetségi hitgyakorlathoz kötve, hanem személyes; egy részt a Szentlélek munkája, más részt pedig az Őt befogadó ember cselekvésében nyilvánul meg. Isten-és emberszeretet, úgy ahogy azt a názáreti is gyakorolta. Új év, újra feladat, lehetőség az eszerint való élet.
Téma szerint
