ApCsel 13; 13-22
A görög eredetiben nem találjuk az örökség kifejezést, most mégis ez szólított meg. Ahhoz, hogy bármiféle örökségünk lehessen, valaki/k/nek tennie kellett, adott esetben „áldozatot” kellett hoznia. Igaz ez az ingó és ingatlanra, pénzre és ami számunkra létkérdés, az üdvösség tekintetében is. Lemondás, erőfeszítés, áldozathozatal nem divatos kifejezések, szemben a kényelemmel, az energiaminimura törekvéssel, a „nekem minden jár, de az azonnal” életérzéssel. Az életteljesség ajándékáért, ami a miénk lehet, valaki az életét áldozta; kevés ez? Cserébe ma mit adunk tovább ebből másoknak?
Téma szerint
