Jn 12; 12-19
Visszafelé, utólag, visszagondolva, visszatekintve értik meg, amit ott és akkor, Jézus már előre kijelentett, de mikor bekövetkezett, érhetetlen, felfoghatatlan volt. Lázár feltámasztása után, nagy tömeg hitt, követte, tekintette Messiásnak (fölkent – vkit, vmilyen szent küldetésre, szabadító) a názáretit s kiált Hozsannát (hosianna – szabadítsd meg! Az idők folyamán eredeti jelentése elhomályosult, és az öröm, ill. a dicsőítés kifejezésévé vált) neki. Jézus elfogadja ezt az ünneplést, “minősítést”, mert Ő valóban szabadító, de nem abban az értelemben, ahogy a tömeg várja-ünnepli, viszont mindenkinek szüksége van erre az ünnepi megtapasztalásra. Eddigi életünkre visszatekintve, mik azok az emelkedett, magasztos istentapasztalások, melyek beépültek hitéletünkbe mozdíthatatlan oszlopokként?
