I Tim 4; 12-16 “Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot…”

Ha, Timóteus belső hitelességgel és az egyház külső meghatalmazásából (vö. 1:18) végzi a gyülekezet vezetői a munkáját, ha él a kapott kegyelmi ajándékokkal, akkor a gyümölcsöző életben való előrehaladása, mindenki előtt nyilvánvaló lesz. Krisztus szolgája úgy hirdetheti eredményesen az üdvözítő evangéliumot és maga is úgy részesül a megtartó kegyelemben, ha gondja van arra, hogy elsősorban maga álljon alkalmas szolgaként Isten és emberek előtt, másrészt gondja van arra, hogy a rábízott evangéliumi tanítást minél mélyebben megértse és időszerűen hirdesse. Kérhetünk, kaphatunk a magunk számára is kegyelmi ajándékot.

/A kegyelmi ajándék (görögül khariszma) olyan szellemi képesség, amelyet a Szentlélek ad ingyen, nem megszerzett vagy elért érdem alapján.  Ezek az ajándékok nem a személyes dicsőséget szolgálják, hanem kizárólag a gyülekezet épülését és a közösség szolgálatát célozzák. Minden hívő keresztény kap legalább egy ilyen ajándékot a megtérése pillanatában, hogy aktívan részt vehessen Krisztus testének, az egyháznak a működésében. Az ajándékok forrása: a Szentháromság Isten./

Téma szerint