Lk 13; 22-30
Egy kérdés, amely a Jézus-korabeli zsidóságot, de még a középkori embereket is foglalkoztatta, mára életünk felszínén, de a közeli „mélyben” sem téma. A megélhetés, az emberi kapcsolatok, a pillanatnyi élmények, a „bakancslisták” világában, ahol a „lájkok”, a még soha be nem járt szállások számítanak, az üdvösség nem „trendi”. Azonban a mélyben, a fájó istenhiány jelen van s munkálkodik, jelzi újra és újra, hogyha nincs jelen a teremtő Atya, a megváltó Fiú és a megszentelő Szentlélek. Jó, ha nekünk kérdés; üdvözülök-e, ha elfogadjuk s élünk vele.
Téma szerint
