“…ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?”

ApCsel 11; 1-18

Hatalmas lépés volt Péternek, hogy pogányokkal étkezett vagyis a házastársi közösség után, a leginkább bensőséges, testvéri együttlétet vállalta, a római százados embereivel. Az Úrnak is volt dolga vele; háromszori látomás itt, isteni jelenés ott s a Lélek vezetése összeköt két embert, akik amúgy soha, semmilyen körülmények között, önszántukból nem találkoztak volna. Tudatosan, akaratlagosan nem teszünk az isteni parancsolattal szemben, de észrevétlenül, csak úgy hétköznapiasan, nem akadályozza családtagunk, munkatársunk, szomszédunk, gyülekezeti tagunk hitbeli megerősödését az életmódunk, viselkedésünk, véleményünk, gesztusaink, szavaink, viszonyulásunk? Jézus Krisztusban testvérnek lenni, közösséget gyakorolni, azzal is, akivel nehéz, legyen a mai nap feladata.

Téma szerint