Jn 11; 1-16
Betegség, halál, élet és feltáma/dás/sztás keverednek kimondva vagy kimondatlanul, Jézus és a tanítványok beszélgetésében. János evangéliumában ez az utolsó „nagy” csodatörténet, mely a mai olvasó számára félreérthetetlenül utal a húsvét hajnala történésére, Jézus feltámadására. A találkozáshoz, vissza kell menni Júdeába, Galileából, Jeruzsálem 3 km-es közelségébe, ahol rövid időn belül többször is meg akarták a názáretit kövezni. Lázár betegségét, halálesetét az atyai dicsőség megnyilvánulása és az Ő küldetése megmutatása lehetőségeként érti, értelmezi. Nem minden rossz, baj, betegség, bal-és haláleset szolgálja életünkben a fenti célt; de újra és újra feltehetjük a kérdést mit tanulhatok, mire tanít az adott történés vagy azon keresztül az Atya? (Az isteni mindent tudás nem jelenti a közvetlen munkálást.)
