“…mert Krisztus ügyéért került közel a halálhoz (Epafroditusz)…”

Fil 2; 19-30

Epafroditusz (gör. ’kívánatos’ szóból): Pál ap. „testvére, munka- és küzdőtársa”, aki a filippi egyh. megbízásából elvitte Rómába a filippiek adományait. Rómában súlyos beteg lett; amikor fölépült, Pál ajánló szavakkal hazaküldte. Az apostol egyébként oly meghitt viszonyban állt a filippi hívekkel, hogy tőlük adományt és más anyagi segítséget is elfogadott, holott az ilyesmit, más gyülekezeteknél elvből kerülte. Nem tudjuk, mi történt a “kívánatossal”, de azt igen, hogy a Krisztus-ügyéért való fáradozás miatt/közben lett halálos beteg. Saját “hibából”, sorscsapásként, genetikai meghatározottságként, baleset okán “szoktunk” megbetegedni, akár halálosan is. Krisztus ügyéért? A fogyasztói keresztyénség idején, mikor, pénz, élmény, birtokolt vagyon, tárgyak, élmények a meghatározók? Két napja, egy 90.-évét már elkerül néni hívott fel Bp.-ről. Hallott az etyeki templom romlott állapotáról s összes megtakarított vagyonát akarta a renoválásra felajánlani, szomorúan konstatálta, hogy az, csak a töredékére lenne elég. Epafroditusz, bp.-I néni; jól élünk, jól vagyunk, hol vagyunk, mi a célunk, életünk értelme, tartalma?

Téma szerint