II Kor 1; 23 – 2; 4
Mai szakaszunkban többször is előfordul az öröm-szomorúság párosítás. A korintusi gyülekezetben sokminden örömöt okozó, de szomorúságra is okot adó gondola, szó, cselekedet, viszonyulás volt. Pál mégis az örömöt akarja munkálni; a görög kifejezés, mint az a tegnap is olvashattuk, a kegyelem szóból ered. Létünket alapvetően meghatározó istengyermekségünk, elveszíthetetlen örömöt okoz (kellene okozzon) és ezt “munkálja”, akarja erősíteni Pál. Egyházban, felekezeti közösségben, családban, házasságban jó ezt erősíteni: Ti/Te istengyermek vagy/tok s ezzel az örömöt erősíteni, másokban, magunkban.
Téma szerint
