Róm 6; 12-14
Uralkodik, hatalmaskodik az ószövetségi törvény (elsőrenden a Tíz parancsolat, de annak értelmezései és “apró pénzre” váltásai is) azáltal, hogy folyamatosan szembesít; nem tudom maradéktalanul s tartalmában teljesíteni. Ezzel szemben Krisztusban mindez lerendezve, “kifizetve” s nem előzetesen kell/ene tennem valamit, hanem hálából, örömmel. Így gyakorolhatom az isten-és embereszeretetet, a nagylelkűséget, a másokért való imát, adakozást, szeretet-szolgálatot. Nem megy minden helyzetben, nem tudom minden esetben teljes szívvel, odaadással tenni, de nem teljesítmény, hanem következmény, nem külső elvárás, hanem belső igény.
Téma szerint
