Mk 13; 21-37
Az individuumok, a nagyranőtt egók, önkiteljesített személyiségek idején, nem túl népszerű egy, a múltból, a jövőre vonatkozó figyelmeztetés, hogy ki az úr, a házban? Egyéni és csoportos beszélgetések alkalmával is gyakran csodálkoznak, önnön kérdéseik csapdájában vergődő személyek; jé nem mindegy milyen körülmények közé születtem, kik (voltak) a szüleim-nagyszüleim stb. vártak, akartak vagy csak “becsúsztam”, hanyadik gyerek vagyok s milyen szerepet vállatam a családi rendszer működtetésében? Igen nem saját házban lakunk s nem urak vagyunk, hanem vendégségben, befogadott barátok; de mennyei állampolgárságunk van, ha elfogadjuk istengyermekségünk ajándékát.
Téma szerint
