Három szinten érthetjük ezeket a páli sorokat; zsidóság-pogányok kapcsolatára vonatkozó, a római gyülekezetnek szóló és a nekünk, itt és most lehetséges Ige. Pál, Ézsaiásra hivatkozik, aki több száz évvel előtte mondta az isteni üzenetet: a választottak nem hallgatják meg, nem teljesítik az Úr akaratát, ezzel szemben az általuk megvetett, lenézett pogányok fogékonyak (lesznek) az Igére. Rómában is, mint szinte mindenütt a Földközi tenger környékén, (kivétel Etiópia) a zsinagógai közösségekből és/vagy az evangéliumra fogékony zsidó közösségekből nőttek ki az ősgyülekezetek. Pogányok-zsidók, szabadok-rabszolgák, gazdagok-szegények, férfiak-asszonyok, akkoriban szokatlan közösségeiből. Egyik csoportnak sincs oka, joga, a másik elé helyezni önmagát. Számunkra: a “nyitott fül” stratégiája a fontos, hogy azt is meghalljuk az Igéből, ami először szokatlan, idegen, távoli, esetleg megbotránkoztató.
